Kezdőlap / Portfolio / Ipari Hőcserélő Telep Környezeti CFD szimuláció

Ipari Hőcserélő Telep Környezeti CFD szimuláció

Ipari Hőcserélő Telep Környezeti CFD szimuláció

Ahogy azt egy másik esettanulmányban részleteztük, az adatközpontokon végzett CFD szimuláció számos érdekes hő- és áramlástani kihívást tartogat. A szerverterem azonban nem az egyetlen eleme annak a kritikus infrastruktúrának, amely megtervezéséhez hőtani szimuláció szükséges. A szerverek hűtéséhez egy kültéri hőcserélő telepre van szükség. Mivel ez ki van téve a változó időjárás viszontagságainak, a környezete befolyásolja a kinyerhető hűtési teljesítményt. Az ipari hőcserélő telep környezeti CFD szimuláció elkészítésének célja az, hogy megtudjuk, az adatközpont tervezőjének kell-e a hűtési teljesítmény csökkenésével számolnia bizonyos szél sebesség, szél irány és környezeti hőmérséklet esetén.

Mekkora legyen a szimulált környezet

A modell kiterjedése attól függ, hol található az adatközpont épülete és a hozzá tartozó hőcserélő telep. Mivel egyre több régi ipari épületet hasznosítanak újra adatközpontként, a hőcserélő telep is sűrűn beépített ipari parkokban kap helyet.

A folyamatot azzal kezdjük, hogy egy térkép szolgáltató adatbázisában megkeressük a területet és a felülnézetéről pár száz méteres sugarú körben másolatot készítünk. Ezt a másolatot (képernyőmentést) illesztjük be a 3D CAD rendszerünkbe és ez alapján elkészítjük a számunkra érdekes épületek és környező terület közepesen részletes modelljét. A környező területen a z egyes nagyobb fákat, erdős-bokros részt értjük, már ha van ilyen az hőcserélő telep közelében.

Adatközpont környezete a térkép szolgáltató adatbázisában
Adatközpont környezete a térkép szolgáltató adatbázisában
A térkép és az erre épített 3D CAD modell épületekkel és fákkal
A térkép és az erre épített 3D CAD modell épületekkel és fákkal
Az adatközpont épületének és környezetének 3D CAD modellje
Az adatközpont épületének és környezetének 3D CAD modellje
A bal oldalon azt mutatjuk meg, hogy mit értünk közepesen részletes modellen. Ahogy egyre távolodunk az adatközpont épületétől (a képen a koordináta tengely jelöli), a tereptárgyak részletessége is egyre csökken. Nem mintha az adatközpont épületén rajta lenne minden ablakpárkány vagy esőcsatorna. A cél itt az, hogy a környező épületeket a lehetőségek szerint pontosan helyezzük el az adatközponthoz képest, mondjuk fél méteren belül.

Ennek oka, hogy általában nincs más adat a környezetről, mint a térkép szolgáltató 3D nézeti és távolságmérési eszköze. Ami az adatközpont külső méreteit illeti, a helyzet általában jobb, de semmi sem garantálja, hogy részletes rajzokat kapunk az épületről.

A kültéri hőcserélő telephez részletes modell kell

Amiről viszont minden létező adatot megkapunk, az az adatközpont kerítésén belüli elrendezés. Ezt felmérés alapján készíti el a tervező és rengeteg időt és energiát fektetnek abba, hogy a méreteket teljesen biztosan pontosan rögzítsék.

Hőcserélő telep modellje közelebbről nézve
Hőcserélő telep modellje közelebbről nézve
A bal oldalon a kültéri hűtőtelep modellje látható kicsit közelebbről nézve. Közvetlenül az adatközpont épülete mellett két diesel generátort találunk, amelyek hálózati kimaradás esetén az egész telepet el tudják látni elektromos árammal.

Van egy harmadik generátor és egy további konténer kissé távolabb az épülettől. Végül pedig pirossal megjelöltük vizsgálódásaink tárgyait.

Ezek a hőcserélő egységek, 12 van most a modellben, amelyek a környezetnek adják át a szerverterem levegőjéből kivont hőt. Ezek teljesítményét befolyásolja az adatközpont üzemi területének mikroklímája.

Az üzem mikroklímájának hatása

A mikroklíma egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a környezeti levegő hőmérséklete. A feladatunk a környezeti CFD szimuláció elvégzése során annak megállapítása, hogy milyen valószínűséggel lesz a hőcserélők levegő belépési felületeinek közelében 35ºC, vagy ennél nagyobb a hőmérséklet.

Ez kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis 35ºC-nál nagyobb belépő levegő hőmérséklet esetén a hőcserélők hűtési teljesítménye csökken. A kritikus fontosságú infrastruktúra tervezőjének pedig tudnia kell, hogy az ilyen alkalmak milyen gyakran fordulhatnak elő és ezek miatt mekkora többlet hűtési teljesítményt kell beépítenie.

A 35ºC feletti hőmérsékletre vonatkozóan az üzemi terület mikroklímájában felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek ilyen kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a hőcserélők működésére. Az egyik ezek közül akkor következhet be, amikor a diesel generátorok működnek és az általuk kibocsátott elhasznált hűtőlevegő, illetve kipufogógázt a szél a hőcserélők közelébe sodorja az éppen aktuális szélirány, szél sebesség és a környező épületek alakja miatt. A generátorok csak nagyon ritkán működnek, de egy ilyen fontos üzem esetén ezt az eshetőséget is meg kell vizsgálni.

A másik körülmény, amelyet szintén a szél sebessége, iránya, meg persze a környező épületek elhelyezkedése okozhat az, hogy az egyik hőcserélő által kibocsátott meleg levegőt egy másik hőcserélő ventilátora visszaszívja, így rontva a hűtés hatásfokát.

Ha megnézzük, mindkét eset olyan szélsebességekre és irányokra vezethető vissza, amelyek a hőcserélő hűtőlevegő belépő oldalán a hőmérséklet lokális növekedését okozzák. Nekünk pedig azt kell megmondanunk, hogy ezek a körülmények milyen valószínűséggel következnek be egy év során. Ennek kiszámításához az időjárási adatok statisztikai analízise és a hőcserélő telep környezetének CFD szimulációja együtt szükséges.

Időjárási adatok a környezeti CFD szimuláció elkészítéséhez

Az adatközpont telepítési helyéhez tartozó szélrózsa
Az adatközpont telepítési helyéhez tartozó szélrózsa
Az alkalmazási terület függvényében kell kiválasztanunk az időjárási adatok rengeteg típusa közül azokat, amelyek az adott környezeti CFD szimulációhoz szükségesek.

Az adatközpont hőcserélő telepének szimulációjához napi maximum hőmérsékletet 2m magasságban, szélirányt 10m magasságban, szélirányt és az előfordulás gyakoriságát használjuk. Ez utóbbi három adatot a bal oldalihoz hasonló szélrózsa remekül összefoglalja.

A szélrózsában 16 irányt különböztetnek meg és minden irányban a szegmensek színei jelentik a szél sebességét. A színes területek nagysága pedig megmutatja, hogy abban az irányban az a szélsebesség milyen gyakran fordul elő.

A 16 irányból persze csak pár tud problémát okozni és az első benyomást erről viszonylag könnyű megszerezni.

Jelek, amelyek megmutatják, hogy milyen szélirányokat kell vizsgálni

Hogy nagyjából behatároljuk a problémás szélirányokat, elég a szélrózsát a hőcserélő telep megfelelően betájolt modelljébe illeszteni.

A hőcserélő telep és a szélrózsa összevetése mutatja a problémás szélirányokat
A hőcserélő telep és a szélrózsa összevetése mutatja a problémás szélirányokat
Pont ez látható a bal oldali ábrán. A dél-délkeleti (SSE) irány rögtön gyanús lehet abban az esetben, ha a generátorok működnek, hiszen ez az irány a generátoroktól a hőcserélők felé mutat.

Amikor ennek valószínűségét vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk, hogy ezek a generátorok nem mindig működnek.

Továbbá, a dél-délnyugati (SSW) irány talán még problémásabbnak tűnik, mivel ez az irány nemcsak a 3. generátor felől mutat a hőcserélők felé, hanem a generátorhoz közelebbi hőcserélők kilépő levegőjét direkt a hátsó sor hőcserélőihez viheti.

Ráadásul, ha megnézzük az SSW szegmens nagyságát a többihez képest láthatjuk, hogy ez a szélirány a leggyakoribb ott, ahol a példánkban szereplő adatközpont található.

Egy olyan hőcserélő telep tájolás esetén, mint amilyen a fentebb látható, érdemes az észak-keleti (NE) irányból kezdeni a szimulációt. Itt szintén fennáll az a lehetőség, hogy a szélirányban egymás mögött lévő hőcserélők beszívják az előttük lévőből kilépő meleg levegőt. A következő vizsgált irány a kelet-északkelet (ENE) és így tovább, amíg vissza nem érünk a kört megkezdő NE szélirányhoz.

Ha a hőcserélő telep elrendezése lehetővé teszi, nem kell mind a 16 szélirányt vizsgálni, de a példánkban szereplő most pont olyan, aminél célszerű a teljes kört megvizsgálni.

Mielőtt belekezdünk a környezeti CFD szimulációba, nem szabad megfeledkeznünk a levegő hőmérsékletéről sem. Konzervatív álláspontot akkor képviselünk, ha a szimulációhoz a napi maximum hőmérsékletet használtjuk, azaz a szél hőmérsékletét a legmagasabbra állítjuk. A példában szereplő adatközpont esetén az időjárási adatok elemzése a napi maximumot a vizsgált 5 éves periódusban 29.7ºC-ban határozta meg.

A dél-délkeleti szélirány hatásainak vizsgálata

Mivel a szélrózsa dél-délkeleti irányában 0m/s és 12m/s szélsebességek fordulnak elő és a gyakoriságukat 2m/s széles tartományokban adja meg, ezért válasszuk ki a 11m/s-ot felülről, az 5m/s-ot középről és az 1m/s-ot az alsó tartományból. Végezzük el a hőcserélő telep környezeti CFD szimulációját a dél-délkeleti irányban erre a három szélsebességre.

Az alább látható eredmények a 35ºC-os levegő által betakart teret lila felhőként mutatja, amelynek alakja változik a szél sebességének növekedésével. A világoskék áramvonalak a szelet jelképezik.

A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja 1m/s-os dél-délkeleti szél esetén a környezeti CFD szimulációban
A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja
1m/s-os dél-délkeleti szél esetén

Ennél a sebességnél nem látjuk jelét annak, hogy a kép alsó részén közepén fehér színnel jelölt hőcserélők alá jutna a 35ºC-os levegő. Menjünk tovább a következő szélsebességre.

A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja 5m/s-os dél-délkeleti szél esetén a környezeti CFD szimulációban
A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja
5m/s-os dél-délkeleti szél esetén

Az 5m/s-ra vonatkozó eredmények már kezdenek érdekesek lenni, hiszen a két generátor kéményéből kilépő füstgáz haladási iránya jól elkülönül a generátorokat elhagyó használt hűtőlevegő áramától. De annak továbbra sincs jele, hogy a fehér hőcserélők belépő levegő hőmérséklete problémás lenne. Mit mutat a legnagyobb szélsebesség?

A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja 11m/s-os dél-délkeleti szél esetén a környezeti CFD szimulációban
A 35ºC-os levegő alakját a lila felület mutatja
11m/s-os dél-délkeleti szél esetén

A 11m/s-os szélsebesség már mutatja annak jeleit, hogy ez az irány és sebesség kombináció meleg levegőt sodorhat a hőcserélők alá. A problémát az mutatja, hogy a fehér színű hőcserélők alatt megjelent a 35ºC-ot jelző lila felület.

Amikor ez megtörténik, megnézzük, hogy melyik volt az a legnagyobb szélsebesség, amelyik még nem okozott gondot (5m/s). Ettől eggyel feljebb a 7m/s-os tartomány van, tehát erre is lefuttatunk egy környezeti CFD szimulációt. Az eredmények azt mutatták, hogy a 7m/s sem problémás, viszont a 9m/s-os szélsebesség esetén a hőcserélők alatt már 35ºC-ra nőtt a hőmérséklet.

A szimuláció pontosan megmondja, hogy a 9m/s-os szél 35.7ºC-ot, míg a 11m/s-os 36.1ºC-os levegő hőmérsékletet idézett elő a hőcserélők levegő belépő oldalán. Ne feledjük, mindez 29.7ºC környezeti hőmérséklet mellett történik. A 11m/s-os szél jelenti a nagyobb kockázatot, mert a hőcserélők alatti hőmérséklet 1.1ºC-al haladta meg a kritikus 35ºC-ot.

CFD szimulációból és időjárási adatokból valószínűség a dél-délkeleti szélirányra

A dél-délkeleti irányban végzett környezeti CFD szimuláció kimutatta, hogy a 9m/s és a 11m/s szélsebességekkel van feladatunk a továbbiakban. E példa és az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az időjárási adatokat napi bontásban (lehetne órás bontásban is) használjuk fel.

Az időjárási adatbázis azt mondja, hogy egy évben átlagosan 16 napon regisztráltak 9m/s sebességű szelet, míg további 2 napon mértek 11m/s szélsebességet is. Összesen tehát 18 olyan napra lehet számítani a 365-ből, amikor ebből a szélirányból problémás szélsebesség várható. Ennek következtében a kritikus szélsebesség valószínűsége a dél-délkeleti irányból 18/365=0.049, azaz 4.9%. Ez a keresett valószínűség első komponense.

A második komponens azon napok valószínűsége, amikor is a napi maximum hőmérséklet olyan magas, hogy a hőcserélők alatt túl nagy lesz a beszívott levegő hőmérséklete. A dél-délkeleti irányból fújó 11m/s-os szél miatt a hőcserélők alatti levegő hőmérséklete 1.1ºC-kal haladta meg a 35ºC-os limitet. Ha a környezeti hőmérséklet 29.7-1.1=28.6ºC, a hőcserélőknél még éppen jó lenne a hőmérséklet. Tehát minden nap problémás, amikor a környezet hőmérséklete nagyobb, mint 28.6ºC. Az időjárási adatok között egy évben átlagosan 6 ilyen nap várható. Tehát a túl meleg napok előfordulásának valószínűsége 6/365=0.0164, azaz 1.64%.

És végül, annak a valószínűsége, hogy a szél dél-délkeleti irányból 9m/s-nál nagyobb sebességgel fújjon egy olyan napon, amikor a napi maximum hőmérséklet 28.6ºC feletti = 0.049 x 0.0164=0.0008, azaz 0.08%. Nem mondanám túl nagynak, és ez jó hír.

Valószínűség a szélrózsa mind a 16 irányára

Ha ugyanezt elkövetjük az összes szóba jöhető szélirányra, akkor az egyes szélirányok külön valószínűségeinek összege adja meg a teljes évre vonatkozóan annak esélyét, hogy a hőcserélő telep hűtési teljesítménye lecsökken.

Ezt még tovább fokozhatjuk azzal, hogy megnézzük mi történik, ha a diesel generátorok nem működnek (azaz nincs áramszünet), csak a hőcserélők mennek normál üzemben. Ez még tovább csökkentheti a hűtési teljesítmény kedvezőtlen irányú változását.

Minél több tényezőt veszünk figyelembe, annál pontosabban meg tudjuk mondani annak valószínűségét, hogy az üzem területén kialakuló mikroklíma a hőcserélők működését hátrányosan befolyásolja. Hasonló vizsgálatokat végezhetünk bármely olyan berendezésre, amelynek teljesítménye függ a környezeti hatásoktól. Legyen az magas épület tetején, vagy sűrűn beépített területen lévő légkezelő, hőcserélő és egyéb berendezés.

A lényeg, hogy a környezeti CFD szimuláció és időjárási adatok kombinációjának segítségével a kritikus infrastruktúra tervezőjének olyan adatokat szolgáltatunk, amelyek alapján még a tervezési fázisban ő fel tudja mérni az üzem megbízható működését befolyásoló hatások kockázatát.

Dr Dúl Róbert

Top