Több, mint tíz éve, hogy a BBC-n befejeződött a modern világot leginkább megalapozó, azt formáló találmányokról szóló, öt részből álló sorozat, az „Inventions That Changed the World”. Egy kis kedvcsináló a sorozat első részéhez.
A sorozat által bemutatott öt találmány a Lőfegyver, a Számítógép, a Sugárhajtómű, a Telefon és a Televízió. Ebből az első három egyértelműen köthető az áramlástanhoz, mivel a lőfegyver a felszabaduló gázok segítségével repíti a lövedéket a célpont irányába, a sugárhajtómű szintén forró gázokat használ a repülő mozgatásához, a számítógép pedig – még ha kissé erőltetettnek tűnik is a kapcsolat – hűtés nélkül nem működik, ráadásul nélküle a numerikus áramlástani szimulációk sem lennének elképzelhetők.
Első körben nézzük, mit tett hozzá a világhoz a lőfegyver, vagyis inkább azok az emberek, akik a fejlesztésével foglalkoztak.
A műsorvezető Jeremy Clarkson (Top Gear) szerint nem egyértelmű, hogy a lőfegyver önmaga több kárt okozott-e, mint amennyi hasznot a megalkotásával kapcsolatos találmányok hoztak. Én azon az állásponton vagyok, hogy a több tízmillió kioltott életet semmivel sem lehet kompenzálni, de tény, hogy azok a találmányok, amelyeket alapvetően a lőfegyverrel kapcsolatban fejlesztettek ki, vagy szorosan kapcsolódnak hozzájuk, az élet más területein igenis hasznosak voltak.
Megemlíthetjük a közvilágítást, mint a fegyveres útonállók megfékezésének egyik eszközét, habár az ókori Egyiptom, vagy az arab hódítás idején Spanyolország déli részén lévő városok utcáin már időszámításunk előtt 1000 körül is fáklyák világítottak. Aztán jött a sötét középkor és az emberek sok mindent elfelejtettek. Például London vagy Párizs utcáit csak a 15. és 16. században kezdték kivilágítani. Jeremy szerint Dick Turpin, a halála után romantikus hőssé vált lótolvaj és fosztogató, na meg a kovás pisztoly sikere az 1730-as években sürgős ellenlépések után kiáltott, így válhatott a közvilágítás Angliában általánossá.
Van azonban a lőfegyverhez sokkal jobban köthető találmány, amelynek “járulékos” haszna közvetlen kapcsolatban volt azzal, hogy Anglia az ipari forradalom erőműve és egy hatalmas birodalom központja lett.
Ez a találmány a John Wilkinson által 1774-ben készített csőfúrógép volt.
Mert milyenek is voltak az ágyúk és pisztolyok csövei akkoriban? Az ágyúcsövet egy homokmag segítségével öntötték és az üreget nem munkálták meg, mert nem igazán volt mivel. Így a furatban az ágyúgolyó annyira haladt egyenesen, mint hajnal kettőkor a részeg angol turista a Ráday utcában és körülbelül olyan hangot is adott.
A csőfúró gép előtt hiába volt egy hajón rengeteg ágyú, a pontos találat esélye azonos volt azzal, hogy a szomszéd Mari néni nyeri az ötös lottót. Angliának komoly ambíciói voltak a világ meghódítása terén és ehhez jobb fegyverekre volt szüksége.
Itt jött a képbe a csőfúrógép. A kisebb tűrésű furat (a korhű mértékegységek szerint 76 hüvelyk hosszon mindössze egy hatpennys érme vastagsága) nagyobb pontosságot, nagyobb tűzerőt és végső soron nagyobb birodalmat jelentett.
James Watt sokat szenvedett a gőzgépét rossz hatásfokúvá alacsonyító pontatlan, és ezért mindenhol szivárgó henger miatt. Az élet úgy hozta, hogy John Wilkinson és csőfúrógépe képes volt jól tömíthető, méretpontos hengerfuratot fúrni Watt gőzgépéhez és így közel húsz évig a Boulton & Watt üzem kizárólagos beszállítója lett, amely nemcsak Wilkinson vagyonát, de az ipari forradalmat is megalapozta.
A brit kormány a frissen megvívott krími háború után (1853-1856), bár a hadseregben rendszeresített Enfield karabély alapvetően jól teljesített, annak hibáit felismerve még jobbat szeretett volna. Mivel Whitworth akkor már Anglia első számú mérnökének számított, a kormány felkérte egy kis problémamegoldásra és Sir Joseph nem habozott ezt megtenni.
Huzagolt fegyvercsövek már 1520 óta léteztek egy osztrák úr, Gaspard Kollner jóvoltából, az Enfield is ilyen volt természetesen, de Whitworth ennek a témának alaposabban utánanézett. Ő úgy találta, hogy a lövedék stabil repülése csak egy bizonyos méretű huzagolásnál valósul meg, amely 1 fordulat volt 20 hüvelykenként, ellentétben az Enfieldnél alkalmazott 1 fordulat 78 hüvelykenkénti értékkel. Az új huzagoláshoz spéci hatszög keresztmetszetű lövedéket is készített, így tökéletesítve a teljes rendszert.
Igazát bizonyítandó, a Nemzeti Karabély Szövetség (National Rifle Association) 1860-as megnyitóján Wimbledonban Viktória királynő egy állványon lévő Whitworth karabéllyal 400 yardra, azaz 365 méterre lévő célpontot talált telibe. Ez kétszerese volt annak a távolságnak, amire akkoriban egy profi a hagyományos fegyverrel a céltáblát éppen csak veszélyeztetve el tudott lőni, telitalálatra fele távolságon sem volt esélye.
A Whitworth karabélynak voltak hátrányai is, mivel hajlamos volt az eldugulásra és a gyártása négyszer annyiban került, mint az Enfieldé. A brit kormány visszautasította Whitworth új karabélyának rendszeresítését, amelyet Sir Joseph világraszóló bűnnek tartott.
Azonban nemcsak Wilkinson és Watt, hanem Whitworth is kiváló üzletember volt amellett, hogy mérnökként mindannyian maradandót alkotottak.
1861-től 1865-ig Amerikát a polgárháború tépázta és mint minden háború még ma is, ez bizony piac volt a javából. Whitworth mesterlövész puskái először a déliekhez jutottak el és ezek a fegyverek, na meg a déli mesterlövészek szedték le a polgárháború legmagasabb rangú áldozatát, John Sedgewick unionista tábornokot 1864-ben, aki a lövészárok szélén állva szégyenkezett a lapuló katonái miatt mondván: “Szégyen, ahogy így megbújtok. Erről a távolságról egy elefántot sem találnak el (a déliek)”. Nos, 900 méterről kapott azonnali halált okozó lövést.
Azt az alapelvet, miszerint a fegyverek rosszak, nem akarom e cikkel megcáfolni, azonban szeretném felhívni a figyelmet azokra a zseniális mérnökökre, akik 150, 200 évvel ezelőtt tudományuk és kreativitásuk segítségével képesek voltak olyan gépeket alkotni, amelyek alakították a történelem menetét. Ma vajon kik azok a mérnökök, akik a jövőt ilyen módon és mértékben formálják?
A BBC Inventions That Changed the World sorozatának első, a lőfegyverekről szóló, kiválóan érthető angolsággal bemutatott, számos további érdekességet nyújtó része a YouTube-on tekinthető meg.
Dr. Dúl Róbert
Hivatkozások:
[1] Csőfúrógép: http://img.docstoccdn.com/thumb/orig/71123725.png [2] http://en.wikipedia.org/wiki/John_Wilkinson_(industrialist) [3] http://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Whitworth